Ó, IGAZÁN NEM TÖRTÉNT SEMMI KÜLÖNÖS
Egy papírblogger feljegyzései
Sipos Géza utolsó frissítés: 14:16 GMT +2, 2007. szeptember 12.A kacsák, a három testőr, a gerilla-harcmodor és a buszsofőrök természetrajzáról, a krétázott papír plusz a minőségi sajtó felette hasznos voltáról, meg egyebekről.
A busz jó, mert a vonatnál gyorsabban, átszállás nélkül ott vagy. A busz jó, mert ritka jó példája a költséghatékonyságnak, például nincs benne sem fűtés, sem légkondi, tehát nem használja fölöslegesen a szennyező fosszilis tüzelőanyagokat.
A busz jó, mert megedz akár a hideggel, akár a meleggel, vagy akár mentálisan olyan értelemben, hogy menet közben fantáziadúsan, kiszínezve elképzeled, mi történne veled és utastársaiddal, ha felborulna, mint valami láda. A busz azért jó, mert olcsó, és azért is, mert a sofőr manelét, szintin lenyomott népzenét és rádiót szokott üvöltetni – szerencse, hogy a három egymásra keverve nem megy –, és így közvetve rákényszerít arra, hogy végy egy hi-fi minőségű fülhallgatót.
***
A kacsák alapesetben extra hápogósak, ez, mondhatni, olyan hiba, amely már külön erény (szolgáltatás). A néma faj példányai csak sziszegnek, éles hangon sipákolnak, amennyiben még kicsik és elmászkáltak a tojó három méteres körzetéből. A néma kacsák legalább olyan bezárkózóak, agresszívek és maguknakvalók, mint valami terroristasejt, vagy presszió alá helyezett kisebbségi csoport.
Pedig ráadásul nem is elnyomottak, minden a fenekük alá van tolva: koszt, kvártély és egyéb szolgáltatások biztosítva, hentesnek húsz km-es körzetben nyoma sincs. Ennek ellenére a mindenáron összetartunk a főjelszó; de hagyjuk az analógiákat.
Mindent együtt csinálnak, akkor másznak ki az alvóhelyükről, amikor akarnak, és akkor méltóztatnak elülni, mikor szerintük eljött a megfelelő időpont este nyolc és fél tíz között. A kényszer nem megoldás, de a meggyőzés sem, merthogy a kacsa-magyar szótár még kiadóra vár.
Embert nem engednek a közelükbe, ha úgy sejtik, hogy valaki átlépi a kötelezően betartandó három lépés távolságot, akkor gondolkodás és feltétel nélkül, enyhén sértődötten arrébbvonulnak, vagy gondolkodás és feltétel nélkül támadnak: csípnek, csípnek és csípnek, eleve tudva a gerilla-harcmodort, vagyis a tízszeres túlerőben levő ellenfélnek meg kell találni a gyenge pontját (például a lábujját vagy az Achilles-inát), s az akció hatóerejét a hirtelen fájdalom váratlanságával kell növelni. Az persze nem számít, hogy az illető esetleg hasznot hajt számukra, például búzát, kukoricát vagy ilyesmit szállít.
De a legérdekesebb az, ahogy csapatostul – mintha csak a három testőr lenne felturbózva, egy kadétcsapat élén – fel-alá masíroznak a kertben, csak egy általuk ismert mintázat szerint. Ez az útvonalsorozat feltűnően nagy hasonlóságot mutat a szöcskék, tücskök, csigák és egyebek előfordulási helyeivel, és a masírozás is inkább hasonlít lázas és aktív szedegetésre, az elmaradhatatlanul ha-ha-ha kacsázó járással kombinálva. A néma kacsák mindezzel együtt nagyon szórakoztató jelenség; főleg akkor, ha kvázi marslakóként lényegében semmi közünk hozzájuk.
***
A krétázott papír kiváló gyújtós, sőt. A sőt szó magyarázata a következő: mivel a tűzben a cellulózhoz kevert szervetlen töltelékanyag is átforrósodik persze, így az egész különlegesen meleg és tartós parazsat képez, ami csak úgy ontja a hőt, szinte reggelig. Éljenek soká tehát a fényes, simított papírra nyomott szórólapok, reklámkatalógusok, ingyenes cégújságok, és az egész minőségi magazinsajtó: stílus és hevület.
***
A csend szimplán alapszolgáltatás. Pár nap alatt beépül a tudatodba, mint az épületek alaprajza, egy térkép, vagy ahogyan eligazodsz éjjel a lakásban.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!