2018. május 27. vasárnapHella
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
sipos.transindex.ro

DÍJKIFOSZTÓ BESZÉD

Frunda, a pukkintási raportőr

Sipos Géza utolsó frissítés: 15:00 GMT +2, 2003. július 29.

Marosi szeleburdink valaha volt elnökjelölti svádáját az elmúlt három év alatt Nastase-i mélységű kijelentésekre cserélte, és meteorológiát tanul, a széljárás a szagterülete. Ez derül ki friss interjújából. Nocsak!




Szeleburdi legény ez a marosi szenátor! A másik marosi szenátor-elnök keményebb, s ezért egyre több gondfelhő üli meg homlokát, egyre kerekdedebb, mert a stressz fogyaszt, kövérít (és savakkal aldehideket képez), de a mellékszálakat most ejtsük.

Szeleburdink valaha volt elnökjelölti svádáját az elmúlt három (vagy 1996-tól számolva: hét) év alatt Nastase-i mélységű kijelentésekre cserélte, és noha a masszőre szakvéleménye szerint nem olyan széles az arculata, mint a kormányfőnek, ő is mondott valami savasat.

A miniszterelnökhöz hasonlóan szintén festményekben, ékszerekben és villákban utazó marosi szeleburdi meteorológiát tanul. Ez derül ki egyik múltheti interjújából. Nocsak!

Elkezdődik egy szokványosnak nevezhető beszélgetés a Szövetségi Képviselők Tanácsáról (SZKT), ami olyannyira roppant fontos téma, hogy eleve össze kéne ragasztani az újság (mindegy, hogy melyik: bármelyik!) oldalait, hogy tovább ne lapozz. Lényegében az mondja az úr, hogy ebben a díszes kompániában eddig mindenki csak szavazgatott, mert nem volt lehetőség dolgozni – de ennek vége, mer' lesznek bizottságok.

Ezzel kitűnő bizonyítványt nyújt az illető, az SZKT elnöke saját testülete munkájáról. Bizonyára mindenki egyet is ért vele, hisz nyilvánvaló, hogy birodalmi lépegetők akadályozták az SZKT minden egyes tagját abban, hogy előre dolgozva tájékozódjon a soron következő ülésről. Ha ő mondja, akkor így is van! De lesznek bizottságok, és ha ő mondja... Csak a renitensek morogják: mekkora pénzkidobás; lustaság ellen nincs orvosság, és szavazógépet interneten olcsóbb működtetni.

Ez is mellékszál. Volt egyszer egy ember, aki a múlt héten azt nyilatkozta, valakik zavarják a széljárást. Felosztása szerint léteznek olyanok, akik az RMDSZ-ben, meg efféle helyeken idegőrlő munkával, mint a szorgalmatos hangyák gyűjtögetnek, akik nem mondják, hogy mindent megoldanak, hanem azt, hogy az idő mindent megold, és akik nem házi hangyakirálynőjüknek gyűjtenek, hanem a közösnek. De jönnek ám azok, akik belekavarnak ebbe a gyönyörű akármibe, szagosítnak, zavarják a langy szellős meteorológiai paradicsomot, ahol mindenki értelmes ép mondatokban beszél – ők azok, akik az altestükkel kommunikálnak.

Szeles legényünk szavaival, szó szerint: "idõnként nagyokat pukkintanak, és aztán csend". Két bekezdés múltán az autonómiákkal foglalkozó Európa Tanácsi Gross-jelentés kapcsán: "ebben a kérdésben megint pukkintottak egyesek". Emberünk alpárian intelligens, hiszen nem mer a közmondásos bölcsességhez folyamodni, inkább finomkodik (bár egy becsületsértési pert megnyerni néki csak tétova szellő).

Szóval nem azt mondja, hogy az RMDSZ ellenzéke ugrál, mint fing a feredőben, hanem ő ájtatos képpel becsomagolja a mondókáját a vécépapírba. És ugrál.

Akár lehetne célszerű is ez a tevékenykedése, ha emberünknek nemcsak az öltönyei lennének elengánsak. A történet nem azért nyomasztó, mert egyik politikus seggtörlőnek nézi a másikat és viszont (bármelyik oldalról is legyen szó). De nem biztos, hogy objektív Európa Tanácsi raportőrnek való az a – rosszakarói szerint: díszpinty –, aki ellenfelei megnyilatkozásairól azt gondolja, mondja, sőt akarja a nyilvánosság előtt sejtetni, hogy azok alsóbb testtájú lukaikból eregélnek.

Nem az a baj, hogy e nagyívű gondolkodásmód bizonyítékai nyilvánosságra kerülnek, hiszen sokan szavaztak erre a marosi legényre; megérdemeljük. De a nyilvánosság azt érdemelné, hogy tiszta helyzet teremtődjék, és még az elején döntsük el: most színtiszta politikusi támadás-ellentámadások sorozatáról van szó, vagy színtiszta malackodásról (amire amúgy nagy szükség lenne).

A malac megnyilatkozások listáján sorravenné minden közéleti szereplő a másikról köztudott, például szex-pletykákat (részletesen, hiszen az irodai lamúr vagy a popószex csak nem bűn?!) és vita letudva.

A két típusú vita kavarása rosszra vall, s ebből mi tisztelettel, de nem kérünk, mert itt valami nem van helyén. Először is a széljárás-jelentéssel van problem. Előbb az SZKT elnöke jelentéktelen pukkintácskáról, mondhatni, minifingról beszél, majd a következő tagmondatban ugyanazt augusztusi szélnek nevezi.

Ennek az embernek baj lehet az orrával. Ugye, te sem szeretnél a helyében lenni: képzeld, a szerelmetesen forró, hosszanfújó augusztusi szeleket te mind-mind olyannak érzed, mintha az kizárólag a pöcegödörből kavarogna. Te szegény.

Volt egyszer egy ember, szakálla volt kender.
Tudtommal sohasem volt szakálla, de a szaglása rossz.
Böcsületes nevén ő Frunda, a randa.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!