2018. május 27. vasárnapHella
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
sipos.transindex.ro

EGY PAPÍRBLOGGER FELJEGYZÉSEI

Névszabadság

Sipos Géza utolsó frissítés: 15:08 GMT +2, 2009. április 22.

Már bocs’, de miért számít ízlésesebbnek és praktikusabbnak a Kandida, Rázsony vagy az Urbán a Puliszkánál?


Mi jó itthon? Például az, hogy nincs hivatalos utónévkönyv, ennek következményei pedig kiapadhatatlan humorforrást képeznek a színes hírek szerkesztői számára.

Romániában az ember bárminek elkeresztelheti (vallásilag semlegesen: anyakönyvezteti) a gyermekét. Szakállas, hat éves hír, hogy egy erdélyi fickó David Beckham néven anyakönyveztette a fiát, és hogy a történet még kerekebb legyen, az anyát Vioricának hívják, ami szépen rímel a Victoriára.

Ámbátor az se rossz poén, hogy Pénteket kitiltották Olaszországból. Nem valami liberális gesztus, ahogy a hatóságok nemcsak Európában, hanem Dél-Amerikában is megkötik az anyakönyvvezetők kezét: már négy éve annak, hogy nem lehet többé Szupererős Cementnek, Csirkelábnak, Nemzetközi Konfliktusnak, Ízletes Sörnek


vagy Gonosz Tisztviselőnek nevezni az utódokat.

Egy személyi, ami körbejárta a romániai internetetEgy személyi, ami körbejárta a romániai internetet


Az egyik legfrissebb, témába vágó hír szerint Oroszországban sem az „anything goes” filozófiáját vallják az illetékesek: egy moszkvai kisfiúnak hat éve nincs anyakönyvi kivonata, mert az apja mindenáron BOCs rVF 260602-nek akarja hívatni. A szülő által alkotott személyi kód egyébként a következőt jelenti: „Biológiai Objektum: ember, a Voronyinok és Frolovok családjából, született 2002. június 26-án” (valljuk be, ez kicsit túl hosszú, ha valakit tényleg így hívnának, pótoldalt kéne beiktatni a személyi igazolványába).

De ha ismét hazai sztorikon akarunk szórakozni, akkor kiderül, hogy a spanyol, portugál és olasz nyelvű sorozatok ihletésére egyre inkább terjednek az Esmeraldák, a Rodrigók, a Rosalindák vagy Marimarok, s újabban az Antoniók, a Marcók és a Nicole-ok is.

Mivel úgy tűnik, a szülők egy része nem bír leszokni arról, hogy ne a gyereke nevében élje ki elfojtott kreativitását, Bukarest 6. kerületének anyakönyvvezetői módszeresen igyekeznek lebeszélni őket a fantáziadús utónevekről. Így tehát az ötlet szintjén maradt a János Jánoska (Ion Ionică), a Napóleon Puliszka (Napoleon Mămăligă) és a Fülbevaló John (John Cercel). De vannak kitartónak bizonyuló szülők, mint például az a férfi, aki a Mercedes kétüléses sportmodelljéről nevezte SLK-nak a lányát. (A Mercedes márka népnapját amúgy március 31-én ünneplik. 1901-ben ezen a napon mutatta be új modelljét a Daimler Nizzában, melyet a megrendelő – Emil Jellinek nagyvállalkozó – lányáról neveztek el.)

A névadási malőrök amúgy igazi társasági közhelyek. Amikor már kezdesz kifogyni a viccekből, vagy ha az alkoholnyomás meghalad egy bizonyos szintet, elő lehet szedni a Bekő Tónikat, a Cserepes Virágokat és a Végh Bélákat (ez utóbbi nem egészen vicc, a szegedi öreg víztorony aljában nyílt szódavíztörténeti kiállításon láttam egy ilyen nevű szódásmester hirdetését az 1880-as évekből). És valakinek bizonyosan be fog ugrani az őrnagyi rangú Őrnagy Őrnagy Őrnagy a 22-es csapdájából.

Ami igazán elgondolkoztató, hogy az úgymond bevett, hatóságilag, anyakönyvvezetők által elfogadott nevek között, névregiszterekben, hivatalos névkönyvekben, naptárakban stb. felsorolva hány, minimum furcsának nevezhető utónév található. Csak az elmúlt hétvégén többek közt


az alábbi magyaroknak volt névnapja:

Agád, Agapion, Anicét, Árnika, Asma, Galatea, Gerold, Gilda, Kiara, Kocsárd, Megyer, Nasztázia, Nefelejcs, Neszta, Nyeste, Orália, Radiszló, Radó, Ralf, Raul, Rázsony, Rudolfina, Timon, Urbán, Zia, Zserald, Zseraldin.

Már bocs’, de miért számít ízlésesebbnek és praktikusabbnak a Rázsony a Puliszkánál? A gyermekek persze nemi úton terjednek, de miért szabad egy kislányt Kandidának, azaz hüvelygombának (Candida albicans) anyakönyvezni csak azért, mert ez egy Voltaire-hős nevének magyarosított és továbbképzett alakja – de Isaura Magyarországon már kiesik a hatósági rostán?

Az a benyomásom, hogy azokban az országokban, ahol utónévkönyvek alapján – vagy ritka nevek esetén kizárólag külön engedély birtokában – szabad csak anyakönyvezni, ott a hatóságok egyszersmind a hülyeséget intézményesítik és iktatják törvénybe.

Boldog, személyiigazolvány-cserélős névnapot mindenkinek, Abdontól el egészen Zuárdig.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!