AZONNALI KÉRDÉSEK ÓRÁJA
Mikor lesz roma elnöke Magyarországnak?
Sipos Géza utolsó frissítés: 12:49 GMT +2, 2009. április 21.Ne dugjuk a fejünket a homokba: a tények azt mutatják, a romák ellen Ku-Klux-Klan típusú kivégzések történnek.
Barack Obama novemberi megválasztása után arról jelentek meg publicisztikák a román sajtóban, hogy vajon mikor lehetne magyar nemzetiségű államfője az országnak. A kérdés Frunda György egyik beköpésére megy vissza, aki szerint azután lesz lehetséges az, hogy magyar politikus vezesse Romániát, miután afroamerikai politikust választanak a Fehér Házba.
Mikor lesz roma államfő Magyarországon és/vagy Romániában? Ez jelenleg felettébb utópisztikusnak hangzik, különösen a jelenleg adott magyarországi közhangulatban. Azonban aki élből le akarja seperni a túl merésznek hangzó kérdést az asztalról, az gondolja át még egyszer – aki Obama-típusú sikert vizionált volna az ötvenes évek Amerikájában, azt a nagy többség komplett idiótának minősítette volna, ugyebár.
Hogy az utópia beljebb kerüljön a lehetőségek horizontján, ahhoz pedig a különféle kormányzatoknak, magának az államnak kell fellépnie. Hogyan? Egyszerű példa következik.
Ahol a hadsereg számolta fel a szegregált oktatást
Magyarországon számos iskolában mondvacsinált okokra hivatkozva szegregálják a roma tanulókat, pedig állampolgári jogon mindenkinek azonos színvonalú és minőségű oktatás járna, ha már egyszer az kötelező. Az Egyesült Államokban 1962. szeptember 30-án az afroamerikai James Meredith rendőri kísérettel lépte át a The University of Southern Mississippi campusának küszöbét, miután perrel érvényesítette továbbtanuláshoz való jogát.
Az intézmény első nem szegregált diákjára és a rendőrökre tüzet nyitottak, a lázongásnak két halálos áldozata és 28 sebesültje volt. És mit lépett erre Kennedy elnök? Kivezényelte a hadsereget, így Meredith elkezdhetett az órákra járni.
Azt hiszem, ehhez hasonló történelmi tényekre gondolt Kállai Ernő, a magyarországi kisebbségek ombudsmana, amikor február 11-én a magyar és az amerikai polgárjogi mozgalmak közötti különbségekre utalva arról beszélt, hogy "annak idején mindenhol meghozták a diszkrimináció-ellenes és a társadalmi beilleszkedést segítő jogszabályokat" – azzal a különbséggel, hogy azokat "Amerikában végre is hajtották és következetesen betartatták".
Ki lép fel a magyar Ku-Klux-Klan ellen?
Az valószínűleg hiú remény marad, hogy egy kelet-európai ország államszervezete amerikai típusú hatékonysággal, a polgárok jogai iránti elkötelezettséggel és professzionalizmusával működjék, de ami most történik Magyarországon, az a kívülálló szemével nézve több mint nyugtalanító. Ne dugjuk a fejünket a homokba: a tények azt mutatják, a romák ellen Ku-Klux-Klan típusú kivégzések történnek.
A felhasznált eszközök és módszerek hasonlóak. Alapos terepszemle után valakik éjjel benzinnel, Molotov-koktéllal felgyújtják a falu legszélső házát (vagyis olyan tetthelyet keresnek, ahonnan könnyű meglógni), majd sörétes puskával lelövik a menekülőket, azzal sem törődve, hogy a gyermekek élete minden kultúrában szentnek számít. Csak 2008-ban tizenhat erőszakos támadást hajtottak végre romák ellen. Az ügyeken 50 fővel dolgozik a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), egy esetet leszámítva gyanúsítottak nincsenek, pedig a rendőrök szerint összefüggés van a bűncselekmények között.
Nem valami biztató az összkép. Az a gyanúm, nem fogadná osztatlan lelkesedés azt a hírt, melyben a NNI bejelentené egypár gyanúsított letartóztatását, sőt az sem kizárt, hogy mozgalom indulna annak megszervezésére, hogy büntetőperükhöz a legjobb ügyvédeket kapják. Hiszen ilyen szimpátiahullámra láttunk már példát, amikor egy kedves, idős uborkatulajdonos embert ölt, mert árammal védte a terményét a tolvajoktól.
Az integráció valódi jelentése
Amikor arról érkeznek hírek, hogy Magyarországon terjed az intolerencia, az a normális emberi reakció, hogy az ember a nem gyűlölködők táborába képzeli magát. Csak akkor honnan származnak olyan eredmények, mely szerint az ország lakosságának több mint 30%-a kifejezetten idegenellenes?
Az EU alapjogokkal foglalkozó ügynöksége, az EUMC 1997-ben, 2000-ben és 2005-ben készített teljes európai összehasonlítást a témában, melyből kiderült, hogy Magyarország, Lengyelország és Görögország társadalma a leginkább idegenellenes a vizsgált államok közül. És a legfrissebb eredmény: az Eötvös Loránd Tudományegyetem új kutatása szerint a magyar középiskolások a kisebbségek jogait tartják a demokrácia értékei közül a legkevésbé fontosnak.
Amikor döntéshozók és állampolgárok a „romák integrációjáról” beszélnek, rendszerint tévednek. Gyarmatosító ideológiával arra céloznak, hogy a kisebbségnek kell minden téren és mindenáron alkalmazkodnia a többséghez. Pedig a folyamat akkor működik, ha kölcsönös; és tekintve, hogy a romák a kirekesztettek és az áldozatok, a megalázottak és megszomorítottak, nem korrekt rajtuk kezdeni. Ők már megtették a magukét: most is elviselnek minket.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!