AZONNALI KÉRDÉSEK ÓRÁJA
A biometrikus útlevél és az apokaliptikus fenevad
Sipos Géza utolsó frissítés: 14:08 GMT +2, 2009. február 4.Ismét adatvédelemmel kapcsolatos botránytól hangos az ország. A kormány legalább öt évnyi huzavona, húzás-halasztás után január elsejétől az ujjlenyomat adatait tartalmazó útleveleket vezetett be.
Az intézkedés elvileg nem kéne meglepetést keltsen, hiszen maga az államfő, Traian Băsescu hívta fel a figyelmet az új útlevelekre tavaly júliusban, mikor amiatt volt felháborodás, hogy az olasz hatóságok minden román állampolgár romától begyűjtik az ujjlenyomatokat (a gyermekeket is beszámítva!). Az elnök emlékeztetett rá: jó lenne közvitát szervezni a témáról, hiszen minden állampolgárt érinteni fog a dolog, nemcsak a diszkriminációnak kitett olaszországi bevándorlókat.
Băsescu jó féléve arra is utalt, hogy nem feltétlenül a hazai hatóságok mániája minden utazni szándékozó ujjlenyomatát begyűjteni. Aki az Egyesült Államokba utazik, az ugyanis nem tudja megúszni az ujjlenyomatvételt – ha nem rendelkezik biometrikus útipasszussal, ott helyben leveszik az adatait,
még mielőtt kilépne a repülőtérről.
Továbbá, nem kéne biometrikus útlevelekkel kínlódni, ha az ország nem akarna lekerülni a vízumkötelesek listájáról. Csak sima útlevéllel utazni az USA-ba, anélkül, hogy az ember napokat töltene ügyintézéssel a bukaresti nagykövetségen – ez elég sok polgár álma, mindemellett a vízummentes státusz növeli Románia presztízsét.
De ennek ára van: szeptember 11. után a biztonságmániás amerikai hatóságok biometrikus adatokat tartalmazó útleveleket követelnek ahhoz, hogy egy ország a vízummentes listára kerüljön. A másik feltétel az, hogy a visszautasított romániai vízumkérelmek száma az összes kérés 10 százaléka alá csökkenjen. Ettől még távol állunk, tekintve, hogy a visszautasítás 37,7 százalékos aránya a legmagasabb az uniós tagországok között (2008. júniusi adat).
Akárcsak 2003. februárjában (lásd Személyik a Sátán jele alatt? c. cikkünket), most is az ortodox egyház néhány testülete, lelkésze – és hívei közül párszáz – tiltakozik az új útlevelek ellen.
Az érvelés ugyanaz: az útlevél EAN-13 rendszerű vonalkódja tartalmaz három pár, a többinél hosszabb ellenőrző csíkot, amelyet
a számítógépek hatos számként olvasnak le:
s ez összeolvasva éppen 666, az apokaliptikus fenevad száma (lásd: Jelenések könyve 13,18).
És még mondja valaki, hogy az adatvédelem nem téma Romániában! – jegyzi meg az ügy kapcsán Bogdan Manolea, az Európai Digitális Jogok (EDRI) nemzetközi privacy-védő szervezet egyik itthoni aktivistája a testület január 28-i hírlevelében.
Téma persze, téma, csak valahogy úgy, hogy nagy esély van arra, hogy semmi értelmes ne süljön ki belőle.
Az ortodox felháborodás jelen esetben csak arra jó, hogy bárki, aki egy kis józan ésszel bírván, nem a szó szerinti jelentést olvasva forgatja a Bibliát, vagy azt, aki már hallott valamit harangozni arról, hogy lényegében megfejthetetlen a Jelenések könyve számminisztikája és szimbolikája, „hülyeség” felkiáltással lesepri a témát az asztalról. Sőt, mivel divat ellentétpárokban gondolkodni, még büszke is lesz arra, hogy a „fanatikus, szűkagyú pópákkal” szembemenve csilivili biometrikus útlevele lesz, neki, a „modern, felvilágosult és haladó” polgárnak.
Ez azért vicces. Legalább olyan vicces, mint akkor tiltakozni a telefonbeszélgetések és az internetezés alapadatait rögzítő törvény ellen, amikor
már hatályba lépett.
Pedig az utazó fotóját és ujjlenyomatait csipen tároló útlevél kapcsán tényleg kéne vitázni egypár dologról. Konktétan arról – mivel a biometrikus útlevél uniós elvárás is –, hogy az EU-tagságnak a többszáz milliárdos támogatási alapok nyújtotta előnyök mellett hátrányai is vannak.
Vagy arról, hogy milyen perverz: egy maroknyi, ördögien ügyes fanatikus terrortámadást hajt végre New York és Washington ellen, errefel az egész világnak kvázi kötelessége csatlakozni az egyéni szabadságjogokat megnyirbáló új trendhez.
Vagy arról, hogy már Romániában is lehet valós személyi számokból álló adatbázist vásárolni. Vagy arról, hogy ebben az új, bekamerázott, adatrögzítős, ujjlenyomatos, az állampolgárokat ha-kell-ha-nem megfigyelős miliőben még kevésbé érzed magad jól. És arról, hogy egyénileg nem sokat tehetsz.
Azok a régi szép idők elmúltak, amikor csak a pletykás szomszédok tudtak rólad szinte mindent. És legalább nekik volt fantáziájuk, a történeteikben volt valami vonzó. Egy nyomorult adatbázisszerverben semmi szexi nincs.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!