2018. aug. 15. szerdaMária
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
sipos.transindex.ro

EGY PAPÍRBLOGGER FELJEGYZÉSEI

Hóhelyzetjelentés barnacukorral

Sipos Géza utolsó frissítés: 14:14 GMT +2, 2008. január 7.

A vidéken, ahol élek, az idei tél négy napig tartott – igaz, ez még mindig több, mint a tavalyi négy óra egy csendes vasárnap délelőtt. Forralt borból és kárörvendésből most több fogyott a szokásos átlagnál.





Tudják, előre láttam, hogy az ország január legelején torkig-motorháztetőig belesüpped a hóba. Igen, merthogy néztem időjárásjelentést, épp ezért az autót benavigáltam a fűtött garázsba, lemondtam a Dubaiba meg a New Yorkba tervezett utam, azon az alapon, hogy úgyis törölni fognak minden repülőjáratot. Eközben megindult a hózuhatag, elégedetten bólintottam, még egy öl fát ráraktam a tűzre, és kavartam egyet a borókabogyóval ellátott forralt boron.

Majd amikor a kanál barna cukor is eloszlott benne, töltöttem egy csészével, elégedetten hátradőltem, és nem titkolt kárörömmel elkezdtem híradókat meg hírszájtokat nézni.

Pá, telecske, pá!Pá, telecske, pá!


A fenti történet természetesen hamis állításokat és részigazságokat tartalmaz.

Érdekes műfaj ez az időjárásjelentés, tűnődtem, miután sikerült szünetet tartani a kárörvendésben. Két-három nappal előre, viszonylag jó közelítéssel lehet tudni, hogy milyen légköri frontok közelednek, hány fok és körülbelül mennyi csapadék várható. Akik mégis útnak indultak Romániában január másodikán, azok vagy nem vették komolyan, mit mondanak a meteorológusok, vagy túlságosan megszokták, hogy a tél az utóbbi évtizedben úgy elfogyott, mint a csőfarmer a végkiárusításon.

És a másik véglet. Magyarországon az államvasutak, a MÁV már évek óta lemondta a részletes, cégre szabott riasztásokat tartalmazó időjárásjelentést. Így mikor elsején az illetékes vasutas főnököknek megütötte a fülét a rádióból a 'havazás' szó, egyből katasztrófahelyzetet hirdettek, egyenesbe állították a váltókat, és többszáz járatot töröltek. Csak közben a hókatasztrófa elmaradt, utasok ezrei meg a pályaudvarokon rekedtek.


Itthon viszont még az járt a legjobban,

aki a fűtött lakásban sapkát-kesztyűt vett, és saját kezűleg kellett kihólapátolnia a kocsiját a járdaszegély mellől. Mert neki nem kellett kilométereket gyalogolni a mínusz tizenöt-húsz fokban, a fagyos szélben a legközelebbi lakott településig, hogy valahol meghúzhassa magát. Mert nem neki kellett a mentőhelikopterre várnia, vagy a csendőrségi páncélosokra, hogy hozzanak ivóvizet, vagy legalábbis gyertyafény mellett kuksolnia napokig, míg megjavítják a leszakadt villanyfővezetékeket.



Vannak olyanok, természetesen, akik tényleg melegebb égtájakon vészelték át a hóvihart.

Adriean Videanut, Bukarest főpolgármesterét múlt csütörtök reggel, élő adásban hívta fel az Antena3 hírtévé műsorvezetője, hogy arról érdeklődjék, a főméltóság mit szól a hóhelyzethez. Videanu részvétét fejezte ki a hallgatók iránt, elismerve, hogy bizony rohadt nehéz most Bukarestben. Bocsánatkérőleg hozzátette, teljes mélységében nem tudja átérezni a volán mögött ülők helyzetét, mert az ő szolgálati kocsiját okleveles sofőr navigálja. A baj csak az, hogy a másnapi lapok leleplezték, hogy Videanu


Dubaiból visszatérőben sopánkodott –

a gépe csak csütörtök este landolt Bukarestben. Tanulság: a főpolgármester annyira ért a hazudozáshoz, mint Pistike, mikor a nagymamája temetésére hivatkozva kér felmentést az iskolából; s amikor az osztályfőnök rácsörög a családra, pont a nagyi veszi fel a telefont. Ebből ítélve talán jobb is, ha Videanu többezer kilométeres, biztonságos távolságból vezeti a fővárost, különösen akkor, ha éppen beüt a tél, a nyári jégverés, az őszi köd vagy a tavaszi felhőszakadás.

Persze, semmi közöm hozzá, nekem amúgy nincs bajom a havazással.

A vidéken, ahol élek, az idei tél négy napig tartott – igaz, ez még mindig több, mint a tavalyi négy óra egy csendes vasárnap délelőtt.


Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!