2018. október 23. keddGyöngyi
10°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
sipos.transindex.ro

AZONNALI KÉRDÉSEK ÓRÁJA

Unalomdíj az RMDSZ EP-programja IT-fejezetének

Sipos Géza utolsó frissítés: 18:12 GMT +2, 2007. október 16.

Nehéz hozzászólni egy olyan szöveghez, ami ugyan a magyar nyelv szavait rakja egymás mellé, logikus sorrendben, de gyakorlatilag nem létezik.





Alább ismét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség europarlamenti választási programjának egyik fejezetéről lesz szó. A téma igazi vesszőparipánk: az, amit jobb híján "információs társadalomnak" nevezünk. Ismét idézetek következnek.

Az értékelés némileg egyoldalú: fő oka, hogy a független jelölt, Tőkés László és stábja még nem hozott nyilvánosságra semmilyen, EP-programját a jelszavaknál hosszabban kifejtő dokumentumot.




Ennek a szövegelemzésnek az első részében a szerző azt állította, hogy az RMDSZ europarlamenti választási programjának gazdaság(politika)i fejezetének legjelentősebb hibája az, hogy egyszerűen nem veszi figyelembe a közeget: nem arról szól, hogy mit szándékoznak a romániai magyar párt képviselői tenni egypár konkrét témában az EP-ben (alkalmazkodva az Európai Parlament sajátos eljárásrendjéhez), hanem gyakorlatilag olyan célokat fogalmazott meg, melyeket kormányon levő pártok szoktak maguknak itthoni használatra kitűzni.

Nos, a szerzőt még a gazdaságinál is jobban érdeklő fejezettel – címe: Információs társadalom – modern közösség – még nehezebb a helyzet. Vagyis könnyebb. Mert ez az összesen hét bekezdés egyszerűen üres.

Nem egyszerűen arról van szó, hogy a választónak semmi támpontot nem nyújt arról, hogy mit csinálnának az infotechnológia, a távközlés, az internetes tartalomszolgáltatás, a mobiltelefónia, a digitális televíziózás és rádiózás stb. témákkal az RMDSZ képviselői az EP-ben (mondjuk olyan triviális dolgokon túl, hogy az EP fizeti a hivatali telefont, tehát arról érdemes felhívni a gyereket itthon, hogy hányast kapott az iskolában), hanem még az átlagos kormányzati program


szürke unalmától is megfosztanak bennünket.

A gazdaságpolitikai fejezetben legalább voltak fogalmak, melyek jelentettek is valamit – például az egységes adókulcs, a középosztály vagy a kis- és középvállalkozók kiemelt támogatása teljesen világos.

Ehhez képest itt már a fejezet címe is zavaros, rossz a szórend: "tudásalapú információs magyar társadalom fejlesztése" helyett a programfejezet ismeretlen szerzője valószínűleg a "magyar információs társadalom tudásalapú fejlesztésére" vagy a "magyar információs és tudásalapú társadalom fejlesztésére" gondolt (de mindjárt egyszerűbb a képlet, ha az egyik szinonimától megszabadulunk – döntsük el, hogy melyik a fontosabb; 'tudás' és 'információ' nem egészen ugyanaz).

Mi a romániai magyar közösség modernizációjának záloga? A programfejezet válasza: a tudásalapú társadalom. Ebből a mondatból nem tudtunk meg semmit – akár teljesen ki is lehetne hagyni az egész első bekezdést, mert információtartalma a zérus felé közelít.


Ja, és módszertani tévedést tartalmaz.

Pont ebben a témában értelmetlen külön entitásként tekinteni a régióra – "Erdély informatikai és kommunikációs infrastruktúrájának fejlesztése" – mert olyan nincs, hogy egy gerinchálózat végpontja mondjuk Temesvár, Brassó, Sepsiszentgyörgy, Máramarossziget és Szatmárnémeti; vagy hogy egy mobiltelefon-szolgáltató térereje megszűnik a Vöröstoronyi-szorosban, mert délebbre haladva már nem a történelmi Erdély vidékén járunk.

Erdélyi távközlési (és IT) infrastruktúrát nem lehet a romániai, magyarországi, bulgáriai, szerbiai, ukrajnai és persze a tágan vett uniós projektek nélkül fejleszteni. Ennek a ténynek persze a fejezet szerzője is tudatában van – de akkor miért ír butaságokat csak azért, hogy a szövegbe valahol belebiggyessze az 'Erdély' hívószót?




Ez is közhely, de legalább a fejezet címéhez képest tartalmaz egy kis újdonságot (de mi is az a 'horizontális célkitűzés'?).




Nem ártott volna részletezni, hogy melyek a megvalósított eredmények, és időben mikortól mikorig tart a 'következő időszak' – kormányzati ciklusról, vagy az EP-ben eltöltendő másfél-két évről van szó? Milyen on-line szolgáltatásokat kell (és érdemes fejleszteni)? Ugyanez a kérdés a 'helyszíni szolgáltatásokkal' kapcsolatban – és milyen helyszínekről van szó? Ki finanszíroz és milyen forrásból? Az RMDSZ közvetlenül, vagy valamilyen alapítványon keresztül, vagy közvetve, szakértői támogatást nyújt bizonyos szakmai pályázatok elnyeréséhez?




Remek, de nem világos, hogy kicsit bővebben, milyen eszközökkel fog ez végbemenni – például az iskolai informatikaórák sürgős reformja egészen kézenfekvő eszköz a "széleskörű tájékoztatáshoz" és a digitális írástudás terjesztéséhez, de tény, hogy ez is kormányzati feladat.

És az számomra újdonság, hogy a "romániai magyar társadalom felvilágosítása", hozzáférése "informatikai eszközökhöz és az Internethez (sic!)", továbbá "önfenntartó modellek kidolgozása" az Európai Parlament képviselőinek, frakcióinak feladata lenne. De ha mégis, nem ártana, ha az RMDSZ EP-programjának vonatkozó fejezete is valóban felvilágosító jellegű lenne – e téren is.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!