AZONNALI KÉRDÉSEK ÓRÁJA
Az RMDSZ meghackelése
Sipos Géza utolsó frissítés: 16:11 GMT +2, 2007. szeptember 3.Az RMDSZ ellenzéke se nem vette át a hatalmat a szervezetben, se nem csinálta meg a saját pártját, de mégis lehet, hogy sikerül elérnie – nagyjából okés – céljait, méghozzá hetet egy csapásra stílusban. Hogyan?
Tételezzük fel, hogy mindenben az RMDSZ ellenzékének elvárásai szerint jön létre a megegyezés a Tőkés László EP-jelöltségét támogató szervezetek és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség között. Mi lesz a végeredmény? Egy olyan, pártok feletti szuperpárt – Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum, illetve az Erdélyi Magyar Koalíció Pártja –, melynek egyik pillérét az RMDSZ, másikát a szövetség ellenzékét megtestesítő szervezetek képezik.
A pikáns az egészben az,
hogy az RMDSZ vezetői egyenesen rühellik, ha a szervezetüket valaki politológiai értelemben a nevén nevezi: a romániai magyarok pártjának. A másik oldal legalább ennyire ambivalensen viszonyul a 'párt' fogalmához és működési modelljéhez; és ami a gyakorlatot illeti, hosszú évek óta, a jelen pillanatig nem volt képes a saját pártját bejegyezteni. Persze, tudjuk, a párttörvény tényleg diszkriminatív, és minden lehetséges adminisztratív eszközzel gátolja a regionális politikai kezdeményezések hivatalosítását, de azért öt év alatt mégiscsak illett volna sikert felmutatni.
Egy párt, ami a vezetőinek önképe szerint nem az, illetve két tanács plusz több egyesület – amelyek aztán végképp nem pártszerű szervezetek, nem is akarnak azok lenni, ráadásul nem is tudnak – közös szuperpártot alakít, mely a választásokon Erdélyi Magyar Koalíció Pártja néven szerepel, és társelnöke Markó Béla és Tőkés László; részletesen lásd a lapunk által közölt dokumentumban).
Szóval, lesz egy pártkoalíciónk, de pártok nélkül; ráadásul úgy, hogy a háttérben ott érezhető egy egész egyházi szervezet nyomásgyakorlása, melynek vezetői láthatólag úgy gondolják, legfőbb ideje már nemcsak a szószékről politizálni prédikáció ürügyén és igehirdetés helyett, hanem a konkrét aláírások és szavazatok ezüstpénzeire váltani az egyház évszázadok alatt kialakult-megszerzett tekintélyét és befolyását.
Ha ezt fedik a tárgyalófelek kedvenc fogalmai, mellyel az egyeztetési folyamatot jellemzik – rendszerváltás, illetve szemléletváltás az erdélyi magyar politikában – hát, ez mindenképpen újítás.
Rakjuk csak kronológiai sorrendbe az ellenzék időpontokhoz kötött követeléseit:
szeptember 7.: megalakul az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF), "a politikában és a közéletben jelentkező különböző vélemények és álláspontok egyeztető fóruma"
– Markó Béla és Tőkés László aláírja "a hosszútávú együttműködést megalapozó megegyezési nyilatkozatot" és véglegesíti az RMDSZ europarlamenti választási listáját, melyen garantáltan befutó helyen szerepel a püspök-politikus
szeptember 8.: az RMDSZ szövetségi képviselőinek tanácsa (SZKT) rábólint az EP-listára
– az RMDSZ operatív vezető testülete, az állandó tanács, vagy az SZKT nyilatkozatot fogad el a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kapcsán, melyben a közvita újraindítása, valamint az EMNT javaslatainak elvi felvállalása mellett foglal állást
– nyilatkozat arról, hogy az RMDSZ hajlandó támogatni a megegyezés szellemében a választási törvények és párttörvény módosítását
szeptember 10.-ig: az EMEF munkacsoportot bíz meg a választási törvények és párttörvény módosításainak kidolgozására
szeptember 15.-ig: az EMEF munkabizottságot nevez ki a Székelyföld sajátos jogállásáról szóló törvénytervezetek áttekintésére
– az EMEF munkacsoportot nevez ki a három oktatási törvénytervezet áttekintésére és módosító indítványok megfogalmazására a megegyezésben megfogalmazottak konkrét érvényesítése érdekében
szeptember 30.-ig: az RMDSZ jelenlegi EP-képviselői állást foglalnak a Székelyföld sajátos jogállása mellett az EP-ben
– Markó Béla és Tőkés László brüsszeli lobbi-úton képviselik a Székelyföld ügyét
– az EMEF munkacsoportot hoz létre a régiók kerettörvénye, illetve az alkotmánymódosító csomag kidolgozására
– az EMEF felülvizsgálja a jelenlegi közpénz-kezelő alapítványok és alapok kuratóriumainak összetételét a pártsemlegesség, a közszolgálatiság és a szakmaiság szempontjai szerint
– az RMDSZ nyilatkozatban megerősíti a Babeş-Bolyai Tudományegyetem és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tanszékeinek létrehozását célzó magyar politikai akaratot
október 15.-ig: az EMEF véglegesíti a választási együttműködés rendszerét az önkormányzati választások esetében
– Az EMEF és a püspökök közös nyilatkozatban rögzítik az egyházi autonómia tiszteletben tartását az egyházak állami támogatásának kiutalása során, továbbá a restitúciós folyamat felgyorsításában való együttműködést
október 30.-ig: lezárul a régiók kerettörvényének kidolgozása
– a helyhatósági választási törvény módosítása a parlamentben
– az EMEF kiemelten foglalkozik a felekezeti oktatás rendezésével a közoktatási törvény különálló fejezeteként vagy önálló törvénytervezetben
– az EMEF kéréssel fordul a romániai római katolikus egyház illetékes testületéhez, továbbá Vatikánhoz a csángó-magyarok anyanyelvű hitéletének biztosítása ügyében
– az EMEF a megegyezésben rögzítettek alapján véglegesíti a választási együttműködés rendszerét az önkormányzati választások esetében
– az EMEF felhívást intéz az egyházakhoz, illetve a ErMaCiSzSz-hoz a státus-irodák tevékenységét felügyelő testületek újraalakítása érdekében, továbbá paritásos alapon kijelöli a politikum képviselőit ezen testületben
Csupáncsak ennyi a kéthavi feladatcsomag;
aki a továbbiakra kíváncsi, itt tanulmányozhatja a teljes listát.
Mint ahogy a fentebbiekből kiderül, az EMEF tényleg valami szuperszervezet lehet, hiszen testületei és tagjai révén bizonyára minden meglesz benne, ami az eredményes munkához szükséges. Ez a szervezet mindenhez érteni fog a székelyföldi autonómiától az oktatásügyön keresztül a támogatáspolitikáig, tágabban fogalmazva a követendő irányok és elvek kijelöléséhez, a döntéselőkészítéshez éppúgy, mint az egyeztetéshez, a feladatok kiosztásához és a végrehajtatáshoz.
Az EMEF a hivatkozott dokumentumok szövege szerint körülbelül úgy nézne ki, mint valami nagyvállalat igazgatótanácsa, melyben csúcsmenedzserek ülnek, akik egész nap csak döntenek, döntenek, döntenek; és az alájuk tartozó részlegek pedig vita nélkül végrehajtják a rájuk kiosztott feladatsorokat. Mivel az RMDSZ ellenzékét képező szervezetek
korábban azért kritizálták a szövetséget,
mert a belső parlamentjét (az SZKT-t) szavazógéppé változtatta, most illene külön nyilatkozatban leszögezniük, hogy – ha már a nyilatkozat az ősz divatslágere – nem akarják, hogy az SZKT mindezt vita nélkül elfogadja, és egy pissz nélkül megszavazza a rá kiosztott dokumentumokat.
Plusz illendő lenne foglalkozni azon ellenzéki szervezetekkel és szimpatizánsokkal is, akik semmi szín alatt nem akarnak együttműködni az RMDSZ-szel, és esetleg pont azért írtak alá a kora tavasszal Tőkés Lászlónak, hogy függetlenként, és ne RMDSZ-listán képviselje az ő politikai szempontjaikat és céljaikat az Európai Parlamentben.
Az ellenzéki követelésekre visszatérve. Önmagában nem is a célok az érdekesek, hiszen az oktatási törvény módosítása, a románnyelv-tanítás reformja, az egyetemkérdés, a székelyföldi fejlesztési régió, az egész régiósítás-projekt stb. mind értelmes, nagyjából vállalható célok. A történetben szerintem az a fontos, hogy egy magát keresztény-konzervatívnak tartó, részben antimodern beállítottságú szervezetcsoport jellegzetesen posztmodern technikát választott céljainak megvalósítása érdekében.
Mert mit csinálhatsz,
ha egy párt nem azt teszi (a parlamentben), amit szerinted tennie kellene? Egyrészt azt, hogy fokozatosan átveszed a hatalmat a belső testületeiben, megválasztatod magad, a saját képedre alakítod át a struktúrákat, és megvalósítod a programod (lásd Gyurcsány Ferenc pályafutását). Másrészt megcsinálod a magad pártját, és választási versenyben lesöpröd a porondról az ellenfelet (lásd Orbán Viktor és a Fidesz történetét).
A harmadik megoldás: a magad kívülállását fel nem adva, sőt annak alapján állva, egy kényszerhelyzetet felhasználva manipulálod meg az illető (politikai) szervezetet. Ez a hackertechnika lényege. Ilyen értelemben az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum és az Erdélyi Magyar Koalíció Pártjának megalakulása az RMDSZ meghackelése lenne: egy olyan feltörés, mely kivételes módon a hackereknek és a meghackeltnek egyaránt hasznot hajthat.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!