2018. május 27. vasárnapHella
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
sipos.transindex.ro

AZONNALI KÉRDÉSEK ÓRÁJA

Băsescura szabott törvénykezés, Băsescura szabott ország?

Sipos Géza utolsó frissítés: 09:09 GMT +2, 2007. május 11.

Piszkos Fred érdekeit azok szolgálják leginkább, akik megutálták, és mindenáron, a plasztelin-jogszabályokat átgyúrva, le akarják söpörni a fedélzetről.




Valóságos közjogi ötletbörze bontakozott ki Romániában az államfő felfüggesztése nyomán. Előbb az aktus kivitelezésében kulcsszerepet játszó PSD köreiből szivárgott ki még az elhíresült parlamenti szavazás napján, hogy olyan törvénymódosítást fontolgat, mely megtiltaná az újraindulást a felfüggesztett elnöknek.

Másnap a képviselőház ifjú liberális elnöke – aki pályáját Tăriceanu tanácsadójaként kezdte, mikor még a kormányfő ipari miniszter volt – annyira hevesen cáfolta, hogy a PNL támogatná a választási törvény ilyetén megváltoztatását, hogy az már önmagában is gyanúra adott okot.

Az is édes kis történet, hogy a népszavazási kampány közszolgálati műsoridejét felügyelő parlamenti bizottság egyszerűen letiltotta a közszolgálati tévé és rádió referendumos műsoraiból Băsescu szerepléseit.


A döntés tovább erősíti azt a benyomást,

hogy a pártok a saját uradalmuknak tekintik a közszolgálati tévét és a rádiót, és totálisan szembemegy azzal az elvvel, hogy épp a közszolgálati média feladata kigyensúlyozottan és minél kevésbé részrehajlóan bemutatni a politikai álláspontokat, melynek sokszínűségből az egyik árnyalat történetesen a felfüggesztett elnöké.

A honatyáknak van tehetségük a politikához
<br />
(A honatyáknak van tehetségük a politikához
("Tökéletes szenátor vagyunk így együtt")


Így a politikus szinte rá van kényszerítve arra, hogy a Demokrata Pártnak megítélt műsoridőben szólaljon meg – mint ahogy ezt fel is ajánlotta a PD a számára – miközben beiktatása óta folyamatosan azért kritizálják, mert ellenzéke szerint a háttérből ő irányítja a demokratákat, még az államfői székben ülve is.

Az már csak hab a tortán, hogy a döntést az RMDSZ képviselője is megszavazta; továbbá a testület elnöke az az Adrian Păunescu, akik 1989 előtt a Legfőbb Udvari Költő címért versengett Ceauşescu udvartartásában Corneliu Vadim Tudorral, majd a kilencvenes évek eleji sovén gyűlöletkórus egyik hangadója volt. Lehet, hogy a műsoridőkről döntő többi honatyában csak a jószándék buzgott (ami kérdéses): de Păunescu jelenléte olyan, mint egy darab fekália a svédasztal sarkán –


mindenkinek elmegy a gusztusa az egész menütől.

A PSD, a PNL és a Nagy-Románia Párt bizottsági képviselői odáig mentek, hogy a kereskedelmi tévék összes politikai jellegű hírműsorából ki akarták seprűzni Băsescu megszólalásait, ami persze bumfordi, szándékos félreértése annak, hogy mit jelent egy magántulajdonban levő médiában a szerkesztői szabadság. Ezt az ötletet szerencsére félretették a honatyák, miután a közszolgálati Rádiótársaság hatásköri túllépésre figyelmeztette őket.

A Băsescu ellen szövetkezett furcsa koalíció tevékenysége – a malíciózus Radu Berceanu költői kérdésével élve: mit is keres a PSD oldalán a PNL, miért szavaz együtt a PRM-vel az RMDSZ? – ennél súlyosabb kérdéseket is felvet.

A képviselőház és a szenátus keddi együttes ülésén úgy döntött, amennyiben nem lesz érvényes a felfüggesztés felülbírálására kiírt népszavazás, akkor sebaj, rendezünk egy újat, amennyiben az alkotmánybíróság is belemegy a játékba. A döntést a parlament 237 szavazattal 19 nem ellenében, 17 tartózkodással fogadta el. A döntést megszavazó honatyák valószínűleg arra játszottak, hogy a parlament határozatait nem lehet alkotmánybíróságon "megfellebbezni".

A Bukaresti Egyetem alkotmányjogi tanszékének egyik professzora máris figyelmeztetett arra, amit minden, a szövegértésben egy kicsit járatos ember számára világos. Az alaptörvény felfüggesztésről szóló 95. szakasza kimondja, hogy egy népszavazás dönti el, hogy az elnöknek véglegesen távoznia kell-e, vagy sem.

Az alaptörvény olyan-amilyen, a 2003-as módosítás után is volna mit javítani rajta, de ebben a kérdésben az alkotmányozó – a parlament az előbbi ciklusban – szándéka világos. Azért van egy darab népszavazás, és nem több, mert hasznos, ha elvileg biztosítva van az állami intézmények stabilitása. (Sőt, ezért volna célszerű kétharmados parlamenti többséghez kötni az elnök felfüggesztését. Egy túlmozgásos, szájaló és mindenbe belenyúló, de törvényesen megválasztott elnök is jobb, mint a bizonytalanság prolongálása.)


Ha az elnököt folyamatosan,

újabb és újabb 30 nappal kitolva felfüggesztjük, és közben addig népszavaztatunk, ameddig egyszercsak összejön: ez egy Mrozek- vagy Örkény-abszurd. Szórakoztató. És azon túl?

A másik csel a népszavazási törvény módosítása. Jelen formájában a 2000/3-as törvény azt írja elő, hogy az elnök az esetben menesztődik, amennyiben a választói névjegyzékben szereplő népesség fele plusz egy szavazattal így dönt. Tekintve, hogy ez több mint kilencmilliós tömeg, melynek a közélet iránt érdeklődő rétegében továbbra is Băsescu a legnépszerűbb, ráadásul majd' kétmillióan dolgoznak külföldön: kemény dió.

Az elnök öt percen belül lemond (Az elnök öt percen belül lemond ("– Ez öt perc után megáll! – De 30 nap múlva magától megjavul!") karikatúrák a vidu.ro-ról


És logikus is, hogy ilyen szigorú a törvény, hiszen itt is az állami intézmények stabilitása volt a cél. Ha tehát az elnök nem cselekszik valami olyasmit, ami széles néptömegekben, a politikai és osztályellentéteket felülíróan felháborodást kelt (példák: Gyurcsány "elkúrtuk" beszéde, vagy a szovjet kémkapcsolaton kapott litván államfő esete),


akkor nem lehet elmozdítani.

A PSD és a PNL már korábban is próbálkozott a népszavazási törvény módosításával, vagyishogy legyen elég a leváltáshoz a szavazáson résztvevők egyszerű többsége. Az alkotmánybíróság kétszer is visszautasította a módosítást. Viszont az új csel az volna, hogy a kormány sutyiban sürgősségi rendelettel módosítaná a referendumtörvényt.

A könnyített szabályozás még akkor is életbe lép, ha arra azonnal alkotmánybírósági normakontrollt kérnek. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, az Ab-nek nagyon gyorsan kell lépnie, mert hiába minősíti az alaptörvénnyel ellentétesnek a módosítást, ha közben az új szabály szerint már lezajlik a népszavazás, azt már nem lehet visszacsinálni.

A trükk mellett egyesek azzal érvelnek, hogy az alkotmányt is csak így lehetett elfogadtatni 2003-ban. A cél akkor sem szentesítette az eszközt, de legalább a cél mögül nem lógott ki a bosszúállás lólába.


Miért veszélyesek ezek a kezdeményezések?

Átmeneti demokráciákban – és másutt is – szokás személyekre szabni a törvényt. Vagy úgy írni ki közbeszerzési eljárást, hogy azon csak egyetlenegy cég feleljen meg (tulajdonosa rendszerint valamely Vezető Nyuszi rokona, barátja és üzletfele).

Románia parlamentjének megkérdőjelezhetetlenül joga volt felfüggeszteni az államfőt, ezt nem lehet semmiféle, a "népakaratra" való álságos hivatkozással felülírni. Viszont a választóknak is joguk van kiszámítható, pontos, nem menet közben megváltoztatott játékszabályok szerint megerősíteni vagy felülbírálni ezt a döntést.

A Băsescu elleni furcsa koalíció azzal, hogy nyilvánvalóan úgy akarja csűrni-csavarni a szabályozókat, hogy azzal egyetlen személynek, a felfüggesztett államfőnek tegyen keresztbe, a Románia jogállamiságába vetett, eleve halovány reményeket foszlatja szét. És ez még károsabb hatású is, mint amikor nagyvállalkozók dollár-tízmilliókat vágnak zsebre egy-egy "jószándékúan" hozott-módosított törvény kapcsán. Nagykorrupció a jogállamiságban jóval előrébb járó országokban is tetten érhető.


Az eszmei kár tehát jelentős,

nem számolva azzal a napi politikai gyakorlatban megmutatkozó kommunikációs hátránnyal, amit a furcsa koalíció önmagának okoz. Nem elég, hogy láthatóan nem képes hatékonyan elmondani azt, hogy mi is a baja az elnökkel: hogy messze túllépett közvetítő szerepkörén.

De mindezen intézkedésekkel kiváló érveket ad az ellenfél, azaz maga Băsescu és a Demokrata Párt szájába. A koalíció úgy akarja gyúrogatni a törvényeket, mint a plasztelint – kell-e jobb érv a kampányban annak a politikusnak, aki eddig is azzal a szlogennel szította a hangulatot, hogy jogállami rendet kell ültetni a parlamenti bagázs nyakára, mert "itt az ideje az igazságszolgáltatásnak"?

A parlament minden bumfordi lépésével csak Băsescu érdekeit szolgálja, mert működésbe lép a viktimizáció. Minél inkább ki akarja űzni Băsescu rossz szellemét az országból, annál inkább belegabalyodik önnön hókuszpókuszolásába, és annál inkább növeli annak az eselyét, hogy végső soron nem tud megszabadulni ellenfelétől.

Băsescu konfliktuskereső alkat, ilyen helyzetekben villantja fel erényeit, és tud győzni. Lételeme a botrány, azért ment neki, amikor csak lehetett, szinte minden állami intézménynek. Hát most tálcán szállítják neki az alkalmat. A szituáció rejtői: Piszkos Fred érdekeit azok szolgálják leginkább, akik megutálták, és mindenáron, ha törik, ha szakad, le akarják söpörni a fedélzetről.


Az RMDSZ szerepe ebben a történetben

nem a legdicsőbb. A megismételt népszavazás gondolatától keddi nyilatkozata szerint Markó Béla elnök sem zárkózik el, aki emellett arra hivatozik, hogy "a parlamentnek joga van módosítani a referendumtörvényt". Ez persze igaz, de számos esetben nem korrekt megtenni, amire a jog lehetőséget biztosít – erre hadd ne emlékeztessük azt a politikust, akinek karrierje során hányszor kellett hadakoznia a papíron törvényes, csak például a magyarok ellen célzott intézkedések miatt.

"A személyek változnak, de az intézmények maradnak": Markó szerint erre kell gondolniuk a romániai magyar szavazóknak május 19-én. A fenti nyilatkozatokból viszont inkább az sejlik fel, hogy az RMDSZ inkább a személyben, semmint az intézményben gondolkodik, és kihasználja az alkalmat arra, hogy társutasként lehet csatlakozni négy olyan párthoz, melyek célul tűzték ki annak a politikusnak a leváltását, aki mellesleg a magyar párt vezetőinek orra alá is sokszor borsot tört.

Az RMDSZ elnöke szerint a romániai magyarok érdeke parlamenti köztársaságban élni. Ha ez a cél, akkor egy alkotmánymódosítási javaslat a megfelelő eszköz, mert az alaptörvény jelenleg viszonylag széles jogkört biztosít a mindenkori elnöknek. És ezen a mostani népszavazás semmit sem változtat, mert semmi köze a két témának egymáshoz.

Viszont a félprezidenciális berendezkedés a politológusi elemzés szerint annak a "hallgatólagos, rendszerkonstituáló alkusorozatnak" az egyik eleme, amelyre 1990. januárjától májusáig kerül sor, és amely "»protalkotmányozó« alkusorozatként (…) kijelölte Románia új politikai rendszerének a peremfeltételeit, megalapozta kormányzati rendszerét" (lásd Bakk Miklós Sorok a közelmúlt-vakságról című cikkét, és más közléseit).

Ezt megmozgatni valóban téttel bíró feladat, annál is inkább, mert e feltételezett alkusorozat kijelölte a "magyarság helyét e rendszerben", illetve "része volt ennek az egyezségnek a kisebbségek korporatív – kedvezményes – képviseletének elismerése az új román parlamentarizmus részeként, ami az RMDSZ esetében egy további sajátos dimenziót is kapott." (Bakk M., Transindex, március 20.) .
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!