AZONNALI KÉRDÉSEK ÓRÁJA
Nagy Zsolt: mindent az RMDSZ EP-listavezetőjéről
Sipos Géza utolsó frissítés: 11:58 GMT +2, 2007. január 30.Képes profin menedzselni egy ötletmentes választási kampányt, de informatikai miniszterként nem a hálózati boom, hanem a méla csend marad utána. Mert egyszerűen nem politikus.
Ha Nagy Zsolttal és Winkler Gyulával valóban sikeres lesz az RMDSZ a májusi euroválasztásokon, várhatóan szeptemberben le kell mondaniuk miniszteri tisztségükről. Ezután "olyan emberek lépnek a helyükbe, akik folytatni tudják, illetve képesek befejezni a már elkezdett projekteket, hiszen alig egy bő évük marad hátra a 2008-as választásokig" – nyilatkozta a helyzetről a magyar párt kampányfőnöke, Kelemen Hunor. (Miért olyan biztos ez: előre lehet tudni, ki kerül több mint egy félév múlva a helyükbe?)
Most azt nézzük meg, Nagy Zsolt kapcsán milyen projektek győzték meg az RMDSZ operatív tanácsát, hogy őt jelöljék kiemelt, listavezető helyre. A miniszter eddigi pályafutását áttekintve alapkövetkezés, hogy a jelenlegi informatikai tárcavezető
egyszerűen nem politikus:
technokrata, végrehajtó személyiség. 2003 májusában erről így nyilatkozott a Transindexnek: "A politika olyan, mint a színház – van az, ami a színpadon történik, de rengeteg munka folyik a színfalak mögött – a díszletek, próbák, a rendezés satöbbi. Én vállalom a színpadi fellépést is, de leginkább a háttérmunkában látok fantáziát."
Elmondása szerint 1993 óta van köze a politikai élethez, mikor a Kolozsvári Magyar Diákszövetség képviseletében eljárt az RMDSZ szövetségi képviselőtanácsának üléseire, majd kilenc évig volt a szövetség ügyvezető alelnöke – előbb ifjúsági kérdésekkel, majd a területi szervezetekkel foglalkozott. Ő irányította a magyar párt 2004-es választási kampányát.
A miniszteri tisztség viszont, ha tetszik, ha nem, színpadi fellépés, ahol nem árt, ha az embernek van elképzelése a darabról, a saját figurájáról; és az sem, ha nem ijed meg a rivaldafénytől, nem bakizik bele, vagy urambocsá nem felejti el teljesen a szövegét.
Ehhez képest, ami infotech-témában és a távközlésben Romániában történik, az szinte teljes mértékben a magántőke lépéseinek következménye: a szaktárca nem vállalt kezdeményező szerepet sem új projektek beindításában, sem a szabályozás átalakításában,
sem a versenyhelyzet élezésében vagy nem profitszempontú befolyásolásában.
Az, hogy dinamikusan nő a szélessávú netkapcsolatok száma, az kizárólag a piaci igényt kihasználó cégeken múlott, a szaktárca ehhez nem nyújtott támogatást semmilyen formában, nem segítette a piaci folyamatokat.
Valószínűleg nem is tudott volna, hiszen semmi nyoma annak, hogy a minisztériumban valakinek lenne legalább egy vázlata arról, hogy az új technológiákkal hogyan és miként lehet gyorsítani Románia modernizációját. A tárca honlapján tevékenységi beszámoló is csak a PSD-s korszakból érhető el: 2005-ről és 2006-ról egy-egy árva költségvetési táblázat szól, egyébként fúj a bitek közt a szél.
>> Nagy Zsolt a blogjában válaszol:
Minden nem, de egy pár dolog rólam >> (január 30.)
Hogy például mekkora a digitális szakadék a város és a vidék között, annak maga a miniszter is tudatában van, indult is néhány fejlesztési projekt kísérleti üzemmódban, de az utóbbi egy évben feltűnően nagy a csend körülöttük.
Az iskolák informatizálása és a diákoknak nyújtott 200 eurós számítógépvásárlási kedvezmény – legjobb esetben ez a két projekt ugrik be az átlag híradónézőnek az IT-minisztérium (MCTI) kapcsán, a baj csak az, hogy mindkettőt még a PSD-kormány futtatta fel. A mostani miniszternek viszont kétségtelenül érdeme, hogy legalább nem blöfföl lépten-nyomon a "tudásalapú társadalom" előnyeiről, mint budapesti exkollégája, Kovács Kálmán.
A technokrata beállítottságot ötletelés nem egészíti ki.
Ha kell, Nagy Zsolt jól levezényel akár egy teljes választási kampányt, ami ugyan korrekt, de teljesen ötletmentes is. A dolgok kontroll alatt vannak, de szellem nélkül. A miniszternek láthatólag nincs sok affinitása a humán jellegű témákhoz: mandátumának nagy mulasztása, hogy mostanáig nem indult be a román kultúra digitalizációja, pedig az ilyen jellegű kezdeményezések tipikusan a közpénzből fenntartott minisztériumra tartoznának.
Aki román nyelvű humán tartalmakat (irodalmat, tudományos ismeretterjesztést, oktatási célú anyagokat, színházat, zenét stb.) akar fogyasztani, professzionális közszolgálati digitális könyvtár nem áll rendelkezésére, ezek fejlesztésére semmilyen kormányzati projektet nem írtak ki.
Azt nem állíthatjuk, hogy hasonló jelszavakkal a magyar társminisztérium nem dobta ki volna ki számolatlanul a tízmilliókat, halva született projekteket termelve, de legalább működik a Magyar Elektronikus Könyvtár, a Digitális Irodalmi Akadémia, a Sulinet portál, a Neumann-ház vagy a Litera irodalmi portál. Hasonló kezdeményezések nincsenek a .ro alatt.
A minisztérium legalább annyit tehetett volna, hogy valamilyen formában megsegíti a Wikipedia román nyelvű fejlesztőit, akik önként és bérmentve közel 54 ezer szócikket helyeztek el a netes enciklopédiában (a magyar változat 49 ezer szócikket tartalmaz). De hogyha a minisztérium nem akart lépni a tartalomszolgáltatás romániai piacán, lobbizhatott volna azért, hogy induljon magántőkéből egy általános portál – olyan, amilyen az Index, az Origo vagy a BBC,
mindmáig nincs a román weben,
a lehetőség tehát továbbra is adott. Nagy Zsolt és az általa vezetett minisztérium működéséhez tartalomfejlesztési téren az első román-magyar kormányülésre belőtt kétnyelvű portál, a bilateral.ro fűződik, mely kimerült a puszta sajtószemlézésben, jelenleg meg nem elérhető. Apropó, a második kormányülés tavaly novemberben infotechnológia-szempontból teljesen eseménytelenül telt el.
A miniszter háromszor került (szak)politikai témával az érdeklődés középpontjába. Először, mikor mandátuma kezdetén bejelentette: a Tăriceanu-kabinet tőzsdére viszi a Romtelecom maradék 46%-át és privatizálja a Postát. Mindkét ügyletről két év alatt kiderült: bizonytalan időre elhalasztódik.
Másodszor akkor, mikor tavaly a Félsziget fesztiválon szokatlan határozottsággal nyilatkozott az RMDSZ megreformálása témában. Erről szeptemberre kiderült, nyári tréfa volt csupán.
ide kapcsolódik:
>> Home jogok – Srácok, mit csináltok idén nyáron?
>> Az RMDSZ belső reformja elkerülhetetlen – Nagy Zsolt kiengedte a szellemet a palackból >>
>> Nagy Zsolt összevonta szemöldökét. És? >>
Harmadszor akkor került be a híradókba, mikor tanácsadóját azzal vádolta a főügyészség szervezett bűnözés elleni osztálya, hogy segített a Credit Suisse-nek megbundázva megnyerni azt a tendert, amin a Romtelecom privatizációs tanácsadóját jelölték ki. (A gyanúsítottak azóta szabadlábon védekezhetnek.)
Nagy a privatizációs, illetve az RMDSZ-reformos kísérlet kudarcára nem adott magyarázatot; és akkor is vérszegényen kommunikált, mikor a média
a sorok között üzenve korrupcióval gyanúsította.
Néhány közlemény, pár interjú és két blogbejegyzés nem az a harcos ellentámadás, mikor az embernek a politikai jövője látszik kockán forogni. A miniszter azt gondolhatta, jobban kivonja magát a forgalomból, ha IT miniszter létére sem kommunikál. Az "ordító csend"-taktika legalábbis részben bejött, a Băsescu-Tăriceanu cédulaügy elterelte a médiaérdeklődést.
Nagy esély van rá tehát, hogy az RMDSZ-nek lesz egy profi végrehajtó embere az Európai Parlamentben, aki ugyan hasznosítani tudja eddig kiépített néppártos (EPP-ED) kapcsolatait, de ötletember-tanácsadók nélkül nem sokra megy. Az EP munka kimondottan politikai és lobbitevékenység, ahol muszáj jónak lenni egy adott szakterületen, legyen az az energiapolitika, a biztonsági kérdések, a kisebbségi jogok vagy a környezetvédelem.
Hogy mit is szeretne Nagy Zsolt művelni az Európai Parlamentben, azt egyelőre nem tudjuk; igaz, nincs is még kampány. Blogbejegyzéséből legalábbis az tűnik ki, azért indul, mert sokan kérdezték, hogy indul-e, meghát telefonozott több területi RMDSZ-szervezet meg a Néppárt is (állítólag). Itthon maradnak a kudarcba fulladt vagy el sem végzett projektek, az elszalasztott RMDSZ ügyvezető elnöki ambíciók – az EP-ben meg csak lesz valahogy.
Nyugis hely az. Brüsszelt, Charleroi-t, Gentet vagy Antwerpent nem kell netesíteni; a .ro meg eddig is működgetett valahogy, ezután is ellesz. Ha Nagy Zsolt távozik, azért a minisztériumot nem kell becsukni, hátha a várakozásokra rácáfolva olyasvalaki kerül a helyébe, aki nem folytatni akar valamit, hanem elkezdeni, és be is fejezni 2008 novemberéig.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!