2018. aug. 15. szerdaMária
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
sipos.transindex.ro

SZÖVEGÉRTELMEZÉSI KÍSÉRLET

A tüntetés akarása

Sipos Géza utolsó frissítés: 10:27 GMT +2, 2006. december 5.

Mindannyian 'árulók' voltunk, vagy vagyunk, vagy micsoda; ezt már semmi le nem mossa rólunk. És ha már egyetemi tüntetés a Babeş-Bolyai botrányban, akkor legyen tétje meg célja, ne csak árulói.





Fizetett hirdetésben adja közre öt erdélyi diák- illetve ifjúsági szervezet, hogy tüntetést szervez Bolyai-ügyben csütörtökre. Most tegyük félre a "ma őket, holnap minket", az "EU csatlakozás aláírása", "senki sem tűrheti" stb. retorikai közhelyeket – a szerzők láthatóan Petőfi Talpra magyarját plagizálták, csak valahogy az eredeti pattogósabb volt, és euromaszlagokat sem tartalmazott, pram-pra-pram,


máig jobban megfelel dalszövegnek.

Koncentráljunk a lényegre. A szöveg fő állítása néhány rövid, lázban égve írott kijelentő mondatból áll. Az ismeretlen szerzők szerint aki a két oktató eltávolítását eltűri, az áruló. Az ismeretlen szerzők itt úgy látszik, elfelejtették, ezzel a szóval egyszerre teszik nevetségessé magukat és rúgják ki maguk alól egy korrekt vita szükséges és elégséges alapját.

Árulózni egyrészt a grundon szoktak. Bújócska közben, mikor valaki besúg a hunyónak. Ebből halálos mélységű viták szoktak keletkezni nyolc-tizenkét éves nebulók között, melyek maximum egy napig tartanak; és ha tettlegességig fajulnak, közbelépnek a szülők.

Az 'áruló' megbélyegzést már számos csoport viselte a 20. század folyamán, hol ez, hol az; több százezren bele is haltak, nem szükséges most az összes történelmi traumát 1921-től a holokauszton keresztül a 45 évnyi diktatúráig és mondjuk a marosvásárhelyi pogromig felsorolni. Szóval 'árulók' annyian, de annyian voltak, hogy a létszámba az egész magyar népesség bőven belefér. Mindannyian 'árulók' voltunk, vagy vagyunk, vagy micsoda; ezt már semmi le nem mossa rólunk. Jelen kommentár szerzője is áruló,


sőt, talán a szerző macskája is.

Viszont ha mindenki áruló, akkor fölösleges ezt külön harsogni, bolondot csinál magából, aki olyan evidenciákat reklámoz, hogy az ég kék. És a formális logika alapján az 'áruló' áruló az teljesen igaz ember, mert a tagadás tagadása ugyebár állítás... Aki árulóz, az egyfelől megérdelmi, hogy közéleti szereplő legyen, mert szórakoztató a butuska humora; másfelől azért nem, mert nincs tisztában az ilyen és hasonló kifejezések súlyával – és ekkor még finomak voltuk.

És miután megtudtuk, hogy az összes áruló, aki tűr, az áruló, a következőkben arról értesülünk, hogy de nincs kétnyelvű tábla, magyar egyetemi autonómia és román-magyar egyenlőség az egyetemen. Miért? Mert túl sok az áruló? Vagy túl kevés?

Ezenfelül megtudjuk, hogy a rektor nem tárgyal (ez nem újdonság, miután megkapó eleganciával szokott bármilyen, az egyetemet bárhonnan érő kritikát az asztalról lesöpörni), de a tüntető tömeg igenis tárgyalni fog (kivel?).

És az is kiderül, hogy a tüntetők tüntetően tüntetni fognak a "velünk szolidarizáló románokkal együtt". Kik azok 'a románok'? Ez a bumfordi módon odaszúrt többes szám bizonyára azt jelzi, hogy a reklámszöveg fogalmazói vonzóbbnak látták ezt a kategóriát használni, hiszen az ufók közül valószínűleg kevesebben támogatják a két magyar oktató ügyét.


A szövegből csak arra lehet következtetni,

hogy az Országos Magyar Diákszövetség, a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, az Erdélyi Magyar Ifjak, a Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Magyar Ifjúsági Tanács vezetői – akik közreadták ezt a szöveget – szűklátókörűek, nincs érzékük a nyelvhez, és akkor is a kétségtelenül meglevő etnikai ellentétekre utalnak, amikor bevethetők lennének más megoldási módszerek is.

És úgy tűnik, ebben a vonatkozásban kevésbé érdekli őket, hogy éppen a véleményszabadság minimumprogramja alapján tiltakozott több mint tízezer aláíró a BBTE-n uralkodó állapotok ellen. Nem veszik figyelembe, hogy "a levelek ezrei" azt is aláírták, hogy "nem tudnak összességükben egyetérteni a BKB által felvállalt célokkal". Nem veszik figyelembe, hogy a BBTE általános válságát nézve egy inkompetens és intoleráns rektor, a táblatörténet és a két oktató munkaszerződésének felbontása csak a jéghegy csúcsa.


A felhívás odáig menően sem általánosít,

hogy nyíltan önálló magyar karokat követeljen, csak bizonytalanul utal rá, hogy nincs ilyen. Önálló Bolyairól szó sincs, pedig az egy évvel ezelőtti petícióknak, nyilatkozatoknak és tüntetésnek ez volt a visszatérő motívuma. És a hazai egyetemi oktatás súlyos zavarai, melynek szinte minden diák kárát látja – nos, erre végképp nem gondol senki.

Hogy a célok fejezet ennyire szellős, nem meglepetés; hiszen amióta újra fellángolt az egyetem-vita, számtalanszor megtudhattuk, ami amúgy mindenkinek feltűnt, akinek valami köze volt az egyetemhez, ti. azt, hogy a BBTE katasztrofális.

De arról, hogy részletesen miként néznének ki az alternatívák, például pontosan miben lennének önállóak a magyar karok, vagy mibe kerülne a Bolyai, nem láttunk semmit. Megvalósíthatósági tanulmány egyelőre nem került ki semelyik szervezet műhelyéből, a BKB-éból sem. (A bolyai.eu honlapon közölt rövid "változó jövőkép" a hogyanokat nem tárja fel, a részletes elemzést egy "létrehozandó szakmai testületre" bízná.)

Ebből a mostani felhívásból – minthogy expliciten mást nem követel – csak az következik, hogy tiltakozzunk a magyar egyetemi autonómia hiánya miatt, de amennyiben Hantz és Kovács az állásába visszakerül, akkor részünkről ennyi. (És elég sajátságos helyzet, hogy noha öt szervezet írja alá a szöveget, a szolidaritási tüntetést saját maguk mellett mégis az egyik érintett, Hantz Péter szervezi; vagy kell szerveznie.)

Szerényen nem azt állítjuk, hogy tüntetni fölösleges: de "az akaratot" úgy is "meg lehet mutatni", hogy a reggeli rántottához hú de durván feltörünk egy tojást. Ha már tüntetés, akkor legyen tétje, ne csak árulói.

Meghát: nem szeretnénk abban az általános iskolában tanulni, ahol a fenti szöveg szerzői fogalmazni tanultak, mert az egy jobb középiskolában már csak a bukásra lenne garancia. És mellékesen azt hisszük, ha olyan egyetemen kellene tanítanunk, ahol a fenti szöveg szerzői képeznék a színvonalat jelentő többséget, nem várnánk meg, míg kipenderítenek.
Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!