2018. május 27. vasárnapHella
17°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
sipos.transindex.ro

AZONNALI KÉRDÉSEK ÓRÁJA

Kapára, kaszára – avagy hogyan politizál Pilu, a rapper?

Sipos Géza utolsó frissítés: 18:17 GMT +2, 2006. február 27.

A haza az vacak, de csakazértis szeretni (vagy utálni) kell: ez valódi, lényegbe vágó, őszinte nacionalista paradoxon.




Keletről jövő, barbár angyal, aki magasról tojik az EU-ra és a NATO-ra, utálja az Egyesült Államokat, és ennek következményeként az iraki háborút, tele van a töke Budapest főpolgármesterével, meg főleg a kátyúkkal, a szutyokkal és a kutyapiszokkal, aki egyaránt utálja a rózsadombi flancot és a Havanna lakótelep nyomorát – számai alapján ez a kép rajzolódik ki a Pilu nevű pesti rapperről, a Pravda volt tagjáról.


Kemény a csávó,

meglehetősen súlyosan küldi a szöveget, igaz, a rapműfaj általában nem kifejezetten a politikai korrektségről szól, mert minek is szólna arról. Pilu (Németh István) – letölthető zenéit és szövegeit lásd itt – zseniálisan szed rímbe olyan politikai közhelyeket, melyekbe már mindenki belebotlott, aki már egyszer az életében fogyasztott magyarországi sajtóterméket.

Mario Leko: Lover Without (a fotós további munkáit lásd az art.transindex.ro-n)Mario Leko: Lover Without (a fotós további munkáit lásd az art.transindex.ro-n)



"Még nincs cukrászdám Bécsben, de van a sarkon tecskó,
Áldja nevét Alföld szerte, sok-sok beszállító.
90 napra fizet, meg a polcpénznek az ára,
A parasztnak a vérén hízik zsírosra a drága. (...)

Még nem dolgozok Kölnben, de a Jürgen vett már Pesten lakást,
És érdeklődve figyelem, ezt a még oly' kedves szokást,
Hogy az egyenlőség-testvériség csak addig tart,
Amíg ti húzzátok a hasznot, és mi nyeljük a szart.

Nézzünk már végre a tényekkel szembe,
Rólatok nem a szép emlékek jutnak eszembe.
Kaptunk tőletek Trianont, meg Párizst,
És ötvenhatban segítségként küldtetek egy tál rizst"



– hangzik a De jó nekem, Tesi című számban, melynek üzenete egy kifejezetten szellemdús szójátékban – EU-tanázia – foglalható össze, és az az alig ismert tanulság is elhangzik, mely szerint a döglött lovon nem fest jól a vitaminpakolás.


"Mióta az eszemet tudom, a narancstól hányok,
Szegfűt pedig csak a temetőbe hordok,
Duna partján bolhacirkusz, ez kell a népnek,
Van helye a pártkasszában az autópálya-pénznek.


Refrén:
Itt az idő, kapára, kaszára!
Betelt a pohár, mindet a kukába!
Itt az idő, kapára, kaszára!
Kutyáknak ütött az órája."



Jó kis asztalcsapkodós, politika-ellenes, anarchista elemekkel ízesített szám lenne a Kapára, kaszára c. opusz, ha kimerülne abban, hogy a jelenlegi politikai elit húzzon el, és pont.

Ámde. Ha tovább kutakodunk a neten Pilu munkássága iránt, akkor kiderül, ő írja alá a Szociális Zöld Párt választási felhívását Mit tehet a hatalom a humor ellen? címmel.


A párt javaslatai, ötletei között megejtő

összevisszaságban keverednek a zöld mozgalmak underground jellegű akciózásai (pl. engedély nélkül húzni ki egy óriási reklám-molinót a Lánchídra, masszív matricázás), a "kevesebb pénzt a központnak" elit-ellenesség (pl. a pártok csak akkor kapjanak támogatást, ha a költségvetésnek többlete van), a szociális-egyenlősítő javaslatok (pl. ingyenes parkolás mindenkinek, ingyenes utazás diákoknak, nyugdíjasoknak, ingyen internet mindenkinek) és a durva rendpártiság (pl. lehessen népszavazás a halálbüntetés feltámasztásáról Magyarországon, a "bűnözés visszaszorítása" érdekében).

(Nyitókép Pilu honlapjáról)(Nyitókép Pilu honlapjáról)



Minden van itt, ami szem-szájnak ingere, és beton-biztos közhelyeken áll. És ha végighallgatjuk Pilu dalait, ugyanerre a következtetésre jutunk: minden szar, rohadt a nyugat, és rohadt minden, ami nyugatinak tűnik, beleértve a nők karrierlehetőségeit, a hamburgerevést és a szoláriumba-járást.

De ugyanakkor Keleten is szar, mert itt hiába "izzik a levegő és fagyos a hajnal", mert azt (vagyis a "kis hazát") lerabolta a kommunista diktatúra, meg most a multik, meg a kockázati tőke, meg az EU, meg a fogyasztói társadalom, meg az összes politikus (mint már megtuduk, "az egyik »ávós«, a másik simán tolvaj"). Otthon rossz, de másutt meg a legrosszabb, tehát nincs megoldás.

Vagyis a megoldás az igazi paradoxon: a Szociális Zöld Párt és Pilu, a rapper valószínűleg tudatában van annak, hogy a politika ellen tiltakozni úgy, hogy közben indulunk a választásokon, önellentmondás.


A haza az vacak,

de csakazértis szeretni (vagy utálni) kell: ez valódi, lényegbe vágó, őszinte nacionalista paradoxon – hiszen a nacionalizmus természetesnek és organikusnak próbál beállítani valamit, ami nem az, vagyis egy mesterséges konstrukciót, a nemzetet:

"Büszke vagyok én a szutykos kis hazánkra,
Bármit is mondasz, nincsen ennek párja,
Lehet, hogy itt kicsit szűkösek a keretek
De őszinték vagyunk és laknak még itt emberek."


Még jó, hogy azért emberek másutt is laknak, például az Antarktiszon, de ott meg azért rossz, mert minden sötét és hideg.



Ha tetszett a cikk, lájkold a Transindexet!