2017. aug. 22. keddMenyhért
14°Kolozsvár >> Más város
kolozsvári események >> Más város
sipos.transindex.ro

ZENE ELLEN BEOLTVA

Ákos-koncert – unni sem érdemes?

utolsó frissítés: 11:56 GMT +2, 2004. július 29.

Arra panaszkodott Ákos Tusnádfürdőn, hogy dalainak konzervativizmusa miatt cikizi a magyarországi liberális sajtó. Pedig ha a média magába a show-ba kötne bele, az lenne a katasztrófa.





"– Önmagam komolyan vétele

viszonylag kis ideig tolerálható" – nyilatkozta profin adagolt álszerénységgel koncertje előtti sajtótájékoztatóján Ákos a tusnádfürdői kemping recepcióján. Az énekes – aki a tusványosi szabadegyetem szombat esti sztárvendége volt – közlése szerint szinte kizárólag világnézeti kérdésekről énekel.

Ákos külgazdaság szakon végzett, diplomamunkája: Zeneművek, mint szerzői alkotások nemzetközi hasznosítása


"– Peter Gabriel képes egyszerre tömegtetszést aratni, ugyanakkor művésznek maradni" – hangzott a válasz a példaképekről szóló újságírói érdeklődésre, melynek nyomán az is kiderült, a Genesis társalapítójának stábja is ugyanazt a hangcuccot használja, mint Ákosék, csak "talán mi többet hozunk ki belőle" – tette hozzá az énekes-dalszerző.

Igen, ez itt a lényeg: a nézet és a cucc. A tudósítónak külön erőfeszítésébe került komolyan venni a tusványosi pólóban nyilatkozó sztárt, mikor azt fejtegette, hogy az este előadandó dalok közül egypár direkt bibliai üzenetet hordoz – bár az a szöveg sokat elárul, mikor egy énekes úgy reagál az őt ért "baloldali" kritikákra, hogy "én Isten embere vagyok, nem ezeké!"


Nos, ha valóban Ákos váltotta volna meg

a világot, ő minimum Heródes palotájába óhajtott volna születni – lehet levonni a következtetést a csúcsszuper-produkció megtekintése után. Az est sokkal inkább szólt az énekes fénytechnikusainak hozzáértéséről, semmint magáról a sztárról, vagy mellesleg a zenéről egyáltalán.

Úgy látszik, Ákos már jóval korábban eldöntötte, hogy koncertezés helyett ezentúl muszáj one man show-kat adnia. Ez a görcsösnek ható igyekezet magyarázza, hogy legutóbbi, az Utolsó hangos dal c. turnéján (ennek erdélyi állomása volt a tusnádi fellépés) több mint 25 intelligens, minden irányba forgó, színváltó, programozható reflektort használtak fel, amelyekkel tényleg elképesztően hatásos, 3D térhatásokat lehet kreálni.

A világszínvonalú cucc mellett viszont ordít, hogy ezek a popdalok – ha egyáltalán működni képesek – tábortűz mellé valók, hogy a szomszéd srác, enyhén be-boroskólázva egy kissé lehangolódott gitáron adja elő őket. A felturbózott koncertkörnyezet kolosszális méretű tévedés.


Előadónk valószínűleg úgy írja dalait,

hogy rendszeresen tanulmányozza Kosztolányi a tíz legszebb magyar szóról szóló cikkét. Súlyosabbnál súlyosabb mondatok követik egymást, ellenben a verstechnika nulla: a legegyszerűbb 8/8-as népdalsorok, páros- vagy keresztrímmel (a képzavar alapszolgáltatás). Szinte látjuk, hogy a színpadon nem is a füstgép, hanem az ihlet és a pátosz gőze emeli ki a reflektorok fénytrükkjeit.


A szintetizátoros hangzás kapcsán a Bonanza Banzai (melynek sztárunk frontembere volt) a Depeche Mode hangzásvilágát nyúlta le – a sommás megállapítása rajongóktól származik. Ezen lényegében az 1995 óta szólókarriert folytató Ákos nem változtatott, csak további csapadékmennyiséget adagolt az amúgy is nedves alapanyaghoz. Az utolsó hangos dal anyaga


száz százalékosan panelekből

és közhelyekből építkezik: bármely dal bármely szavát vagy ütemét véletlenszerűen összekeverve nagy valószínűség szerint új toplistás Ákos-dalt állíthatunk elő. Ezek a panelek semmiben sem különböznek az Adamis Anna-Bródy János-Koncz Zsuzsa-Presser Gábor vonulattól, azt leszámítva, hogy Ákos a hivatkozott dalszerzőkhöz, illetve előadókhoz képest tökéletesség-mániákus,

továbbá kisszerű sztárallűröket produkál a színpadon. Például: ragaszkodik ahhoz, hogy inasként a személyzet rohangáljon a háttérből hozzá, ha hangszert vált. Szintén ilyen elv, hogy mivel a show-ról majd DVD-felvétel készül, profi felszereléssel csak az első három szám alatt lehet fotózni (gondosan vigyáz az imázsára: kérésre saját fotósától származó, "exkluzív" képeket küldet a sajtónak).


Ha ő mondja, elhihetjük,

hogy Tusnádon hajszálra ugyanazt kapta a közönség, mint a turné bármely állomásán. Ám az egész műsor a hetvenes évek magyar mainstream-popzenéjének újracsomagolása, ahol az újhippi álihletet menedzseri szempontokkal mixelik.

Aki egy koncerten mégis a személyes produkció minimumát szereti értékelni, javaslom, küldjön az előadónak egy dobozolt ásítást. Postai csomagban méghozzá, mert másképp Ákosnak túl könnyű dolga volna.


(Egy kritika felettébb gyanús, amennyiben 90 százalékon felül tartalmaz negatív értékítéleteket. Az alábbi mondatok az arányok helyrebillentését szolgálják.)

Tagadhatatlan tény ugyanakkor, hogy Ákos koncertjére a szervezők becslése szerint körülbelül 10 ezren voltak kíváncsian Tusnádfürdőn, s az önfeledten bulizó-ugráló rajongók száma elképesztő volt. Ami a sztárallűröket illeti, szimpatikus volt, ahogyan az énekes a zenészek bemutatása során keresetlenül ezt közölte magáról: "van még egy srác a zenekarban..."